vidéki városi

Itt van a szeptember újra, és végre szép énnekem! Sok éven át vettem ilyenkor egy nagy levegőt, és arra gondoltam, ki kell bírni ezt a pár vacak, csapadékos, hideg, sötét hónapot, hogy majd kb. fél év múlva újra jó legyen. Az évek múlásával viszont egyre jobban élvezem a pulcsis, először vékony, azután meleg kabátos, csizmás időszakot, ami pedig vidékiessé teszi mindezt a városban is, az egy új kedvtelés: a befőzés. Imádom a country stílusú spájzokról készült fotókat, komoly inspirációt jelentenek, és sokkal szívesebben gyalogolok el a piacig, ha rájuk gondolok. Először ideömlesztem a kedvenceimet: Azután néhány még teljesen amatőr idei készítményem: Mit imádok még? Továbbra is imádok magazint olvasgatni egy bögre forró itallal a kezemben.   Élmény volt a LandLust és a The Simple Things aktuális száma; mindkettő kapható a Hungaropress terjesztőinél , és 10% kedvezménnyel előfizethetőek a weboldalon . A magazin

A most következő magazint inkább albumnak kellene nevezni, annyira szép. Ezért is adtam vicces címet a bejegyzésnek: mivel csak áradozni lehet róla, muszáj volt tompítani a szuperlatívuszokon. Korábban itt írtam a Cottage című lapcsalád egyik nyári számáról, az is rettentő ütős volt, ez a mostani őszi pedig tökéletes kiegészítője a teázós-kuckózós őszi hangulatnak. Megfigyeltem, hogy a csokis-narancsos roiboos tea egyre jobban fogy nálunk - hűvösek és sötétek az esték, hiába van vénasszonyok nyara... Amolyan nőimagazinosan szólva, ebben a számban :  az őszi erdő és a szüret színei; a régiségpiacok varázsa; egy művész otthona; eklektikus családi ház; 1920 és 1940 közötti alkotásokkal és bútorokkal berendezett kunyhó; és még nincs vége: New Orleans-i, alabamai és még négy (!), különböző államban készített házriport (ráadásul a kandallós-termésköves fajtától a letisztult-modern stílusú lakig mindenféle);  almás pite (természetesen); kerti összejövetele

Emlékeztek arra, hogy mit csináltam tavaly nyáron ? Kiválasztottam egy régi konyhaszekrényt, és mivel nagyon szeretjük, sok emlék fűz hozzá, úgy döntöttem, hogy megmentem az enyészettől (sőt, titkon azt reméltem, hogy sikerül kihozni belőle egy praktikus és esztétikus darabot). Innen indultunk: Majd rengeteg, Bosch-géppel véghez vitt csiszolás, Farrow and Ball-festék-felkenés, Bútortuning-hu-s fiókgomb-felszerelés után lett ilyen: Idén nyáron csak sordino stílusban újítottam csak fel bútorokat, de végre felkerültek a krémszínű fogantyúk, amelyek Adamcsik Anita ( butorekszer.hu ) keze munkáját dicsérik! Íme, a végeredmény (köszönöm a segítséget, P.!): Úgy érzem, megérte egy évig finomítani az egyenszekrény kinézetét, és ha teljesen berendeztük, majd azt is megmutatom. Élmény volt a munka, sokat tanultam belőle, és viszket a tenyerem, hogy minél előbb valami hasonlóba foghassak! És ti mire jutottatok a bútorfelújításokkal idén nyáron? Várom a híreket, l

Jó reggelt! Hamarosan jön a kötelező "hogy telt a nyár?"-bejegyzés, de előtte - ébresztő gyanánt, höhö - igyunk együtt egy kávét! Tudom, hogy ez az egyik olyan élmény, amit betű nem pótolhat, úgyhogy azt javaslom, egy csésze kávé mellett olvassátok a most következő posztot. Reggel van, kora reggel, és a hatalmas bögrényi tejeskávém mellett annak örülök a legjobban, hogy van egy újabb gyönyörű magazinom, amelyik kávérajongóknak szól. A címe: Coffee Lover's Handbook. Tekintélyes, exkluzív kivitelezésű példány, amit napok óta olvasgatok, ha akad egy-egy félórám. Mindent tud a témáról! Professzionális alapossággal, ugyanakkor színesen és szórakoztatóan tárgyalja az alábbiakat: a kávé története, felfedezésétől a világuralomig; kávékészítési útmutató; tippek és technikák: hogy soha többé ne igyál rossz kávét; hogyan válhatsz kávé-ínyenccé? milyen a neked való gép, és mi kell hozzá a baristák szerint? hogyan válaszd ki a megfelelő kávékeveréket? Mindez