Ugrás a fő tartalomra

Mit jelent számodra a country stílus? - IX. rész: A Kicsi Ház bloggerének válasza

[Country Komfort:] Sosem gondoltam volna, hogy a születésnapomra egy flexet, magyar nevén sarokcsiszolót fogok kérni. Pedig de; minden álmom egy flex, és kész. Ennek oka pedig A Kicsi Ház. Írója, a ma már stylistként is dolgozó Kata olyan svunggal és szorgalommal esik neki egy-egy reménytelennek tűnő bútordarabnak, hogy nem lehet nem követni és vele együtt lelkesedni. Fantáziadús re-bútorok kerülnek ki a keze alól, és a blogtörténelem része, hogy hazánkban először ő engedett be tömegeket - virtuálisan, persze - a saját otthonába, amelynek alakulása sokunk számára tanulságos és inspiráló.

Miért aktuális a vidékies stílus 2012-ben?

A country stílus letisztultságával, visszafogottságával, a gyökerek keresésével mindig aktuális, de talán most, 2012-ben, különösen. 


Milyenek az aktuális country trendek?

Azt hiszem, a vidékies trendek a 2012-es előrejelzések szerint a skandinávos visszafogottság, letisztultság és fehérség a fő motívumait hordozzák magukon, sok-sok natúr fafelülettel kombinálva. Nekem személy szerint az újrahasznosítás jegyeit is magán viselő franciás hangulatú vidéki stílus a kedvencem, ami azért nem nélkülöz némi nőies glamourt sem.

Melyik a kedvenc boltod/magazinod/terméked a témában és miért?

A Ka International textiljei között mindenképpen lehet találni a vidéki stílushoz illő kárpitot, a Kéttemplom Galéria pedig gyönyörű franciás hangulatú, country stílusú bútorokat árul. A témában a legszebb tartalom a neten: www.dreamywhites.blogspot.com - a képeket is innen válogattam.

Kata


[Érdekel a többiek válasza is? Kattints a bejegyzés alatt a blogger szóra!]





Megjegyzések

  1. Hát a Kéttemplom..az nem piskóta..oda sok pénz kellene..de azért imádom!

    VálaszTörlés
  2. Kíváncsi vagyok, Kata fiai mennyi idő alatt amortizálnák le a "dreamywhites" fehér kanapéját!Amúgy az a blog tényleg fantasztikus...

    VálaszTörlés
  3. Ez kimaradt a végéről! :-)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Regénybe illő - vidéki házriport

Learning to let go ... (zene bekapcs.) Nagyon régóta várok arra, hogy bemutathassam ezt a házat. Gyerekkoromban egyszer jártam benne (akkoriban lakatlan volt), és máig emlékszem a színes üveggel kirakott padlásablakra. Már akkor, öt-hatévesen arról álmodoztam, hogy hasonló otthonom lesz egyszer. A ház másé lett, a lehető legértőbb kezekbe került, én felnőttem, az álmaim egy részét feladtam, és visszatértem. A visszatérés azért nem ment egykönnyen. A tulajdonosok ugyanis először vonakodtak - nem beengedni , kiváló vendéglátók és nagyszerű emberek, hanem: megjelenni . A házat megjeleníteni. A magazinoknak eddig sikerrel ellenálltak, Kos-természetemmel mégis rávettem őket, hogy a publikum elé tárják az otthonukat. Egy blogon. A látogatás után több hónapig a gépemben pihentek a fotók - féltve őriztem őket, és próbáltam más fórumra ajánlani a képriportot. A körülmények nem engedték, hogy máshol jelenjen meg. Nagyon boldog vagyok, hogy végül a saját blogomon lett a helye. Fr

Teázós

Totálisan összefüggéstelen lesz, amit ma írok; vegyük úgy, hogy az esőt nézve virtuálisan együtt iszunk valamilyen finom teát ( te-ázás, hahaha ), és van nálam tíz noteszlap mindenféle témában. Tegnap elkezdett poszt. 1. Aki szokott a Rossmann-tól rendelni, és szereti a szakácskönyveket, annak szerintem érdemes most élnie azzal az akcióval, amelyikben bio élelmiszerek mellé Stahl Judit-szakácskönyvet adnak ajándékba. Nem tudom, miért van így, mert a stílusa néhol elképesztően modoros, mégis ő tudja azt, amitől kb. önálló olvasmány lesz a receptgyűjtemény, de mint receptgyűjtemény önmagában is vérprofi. Továbbajándékozni szintén jó. 2. Azt hiszem, el kell fogadnom, hogy az érvényesülés és kapcsolatépítés címén végzett tevékenységek 9/10-e nekem nem megy -- és nem is tartom őket ízlésesnek (biztosan azért, mert kompenzálok). Magamat pedig gyakran tartom bénának, amiért nem építek és nem érvényesülök. Ami még rettenetesen irritál, az a  "ki kinek a kije"  nevű társadalmi társ

Lomtalanítás 2020

Megint visszafelé haladok az időben: ez a szuper gyűjtésünk még akkor történt, amikor nem világméretű járványról volt szó. Az egyik utolsó gondtalan esténk volt, mondhatni. A kerületünkben minden évben figyelem az évente egyszer legálisan utcára hordott tárgyakat (bútormániásként nem bírok nem odanézni), de egyrészt nekem is volt egy minimalista fordulatom, és óvatosabb lettem az esztelen halmozással kapcsolatban, másrészt emlékeim szerint az elmúlt pár évben az egyre erősödő tendencia az volt, hogy napokkal előbb megjelentek a lomisok, krétával felrajzolták a felségterületüket, a lomtalanítás napján pedig kiváló érzékkel, hangos perpatvarok közepette lefoglalták a legmenőbb cuccokat, majd azokat tőlük lehetett megvásárolni .    A gyerekeknek gyártottam is elméleteket arról, hogy végtére is társadalmilag - vagy mit tudom én, milyen szempontból - jól van ez így, hadd éljenek meg belőle, ez nekik így is egy _megalázó, durva_, sokat utazós, hosszú, munkás nap, a mi lakásunk p