Ugrás a fő tartalomra

Kenti ház. Trendi szóval: kell.

Az elmúlt több mint egy évben, amióta fut a blog, rájöttem, hogy a country stílus vágyaim netovábbja, de nagyon fontos, és őszintén szólva mindig is fontos volt, hogy van benne egy jó adag elérhetetlenség számomra. Nagy bajban lennék (lelkileg), ha egyszer csak minden vidékies lakberendezési tárgy elérhető közelségbe kerülne, és potom pénzekért lehetne kunyhókat meg AGA tűzhelyeket venni. Jobb így, mert megszépíti a messzeség.

Ettől függetlenül,

valamikor, 

úgyis

lesz egy

ilyen házam.



 


nőnapi virág
Ha tetszett, oszd meg akár ezt a posztot, akár magát a Country Komfort-Facebook-oldalt, mert 3000 követőnél új játék indul! Több is. :)

(forrás)



Megjegyzések

  1. Négy éve élünk új építésű házikónkban.Imádom! Mégis van legalább öt kedvenc házam, köztük fehér-rusztikus, fehér elegáns, színes rusztikus, színes angolszász, nagyon rusztikus, nagyon mediterrán, fehér fürdőszobás, nem fehér fürdőszobás, rongyszőnyeges, nem rongyszőnyeges,fehér gerendás, sötét gerendás, csak fenyőbútoros, csak parasztbútoros... Ja! Ez már több mint öt! :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kinga: a lényegre tapintottál! és - bizonyos szempontból - mind a tiéd, igaz? ;)

      Törlés
  2. Nem szeretem a feheret, akarmennyire jol nez ki, mert az ilyesmit kizarolag tobb fos szemelyzettel lehet tisztan tartani es majdnem, hogy evente kell karbantartani. I.e.: csak magazinban nezegetni jo. Mondjuk ennek is van jogosultsaga, almodozasra isteni, de ugyse lesz soha semmi belole a valosagban. Mig en az ilyen lakberendezesi szepsegeket akkor tudom igazan elvezni, ha neha-neha nekem is sikerul otleteit megvalositanom. A fenti kepekbol a kandallos tetszik a legjobban. Olyan csodasan hangulatos, hogy csak. Jol latom, hogy a furdoszobaban szalag parketta van? Ha igen, az is csak szep, de nem praktikus. Bar lehet, hogy az angol laminalt padlo jobb minosegu, mint amit itthon lehet kapni, mert az itthoni nincs tul joban a vizzel. Volt rola informacio, hogy Kentben hol van ez a haz?

    VálaszTörlés
  3. Ez a ház olyan, mint régen a Chokito: kívül ronda, belül finom. A második kép: mmmmh! :)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Regénybe illő - vidéki házriport

Learning to let go ... (zene bekapcs.) Nagyon régóta várok arra, hogy bemutathassam ezt a házat. Gyerekkoromban egyszer jártam benne (akkoriban lakatlan volt), és máig emlékszem a színes üveggel kirakott padlásablakra. Már akkor, öt-hatévesen arról álmodoztam, hogy hasonló otthonom lesz egyszer. A ház másé lett, a lehető legértőbb kezekbe került, én felnőttem, az álmaim egy részét feladtam, és visszatértem. A visszatérés azért nem ment egykönnyen. A tulajdonosok ugyanis először vonakodtak - nem beengedni , kiváló vendéglátók és nagyszerű emberek, hanem: megjelenni . A házat megjeleníteni. A magazinoknak eddig sikerrel ellenálltak, Kos-természetemmel mégis rávettem őket, hogy a publikum elé tárják az otthonukat. Egy blogon. A látogatás után több hónapig a gépemben pihentek a fotók - féltve őriztem őket, és próbáltam más fórumra ajánlani a képriportot. A körülmények nem engedték, hogy máshol jelenjen meg. Nagyon boldog vagyok, hogy végül a saját blogomon lett a helye. Fr

Hovatovább*

Nagyon régóta írom ezt a blogot -- és nagyon régóta nem. :) Írhatnám vicceskedve, hogy alkotói válságban vagyok, de az a helyzet, hogy tényleg abban érzem magam, és nem olyan vicces benne lenni. Jó volna folytatni az írást, de mindig elakadok, holott az évek során a részemmé vált ez a felület; úgy érzem, hogy a vidéki városi érdekes színfolt lett a hazai blogszférában, nekem kiváló kreatív csatorna, grafomán énem legjobb terepe, nektek pedig rendszeres olvasnivaló (volt). Bocsánat, hogy bevonlak benneteket a dilemmáimba, de úgy gondoltam, mégis jobb, ha írok valamiről (bármiről), mintha semmiről sem, ugye. Ugyanakkor a meta-diskurzust kifejezetten nem bírom, mert vagy van mondanivalója az embernek, és akkor írjon, vagy nincs, és akkor ne. (!) Most mégis a köztes állapotról öntenék ide néhány gondolatot, hátha nekem is tisztább lesz a kép: 1. A blog fő szerepe az, hogy a hobbimról, a lakberendezésről szóljon, másodlagosan pedig az, hogy ha valami történik a Háznál, azt megörökítse (ez

Lomtalanítás '23

Annak ellenére, hogy idén márciusban mindössze másfél óránk volt arra, hogy belevessük magunkat hű társammal, E.-vel a lomizás szenvedélyébe, eléggé eredményesen zártuk, azt hiszem.      A macska és a kertészkedéshez való összes szerszám, vödör stb. mind az autóban volt, mert éppen útra keltünk otthonról, hogy a hétvégét a háznál töltsük, és tudtam, hogy nem akarom és nem merem sokáig így hagyni őket, úgyhogy minden újabb, tíz-tizenötperces kör után ellenőriztük, hogy minden rendben van-e, ami erősen korlátozta a lehetőségeinket. (R. minden alkalommal jelezte, hogy ez neki egyáltalán nem tetszik, és menjünk már.) A felszabadult, egész délutános, kissé mániákus portya ennek következtében elmaradt, de nem baj: az adrenalin így is dolgozott bennünk, és örültünk mindennek, ami szembejött.      Az egész úgy indult, hogy befordultunk az egyik kedvenc utcánkba, és egy pillanat alatt kihalásztam a szemétkupacból ezt a képet: Innentől már nyert ügyünk volt, mert annyira tetszett, hogy minden má